Ingyenes, reklámmentes tartalomról álmodik a magyar

A GfK kutatása szerint csupán a magyarok 7 százaléka fizetne online tartalomért. Nem bankolunk a neten, viszont pörgünk a közösségi terekben.

A Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association készített nemzetközi felmérést. Ebből kiderül: a megkérdezettek 80 százaléka ingyen szeretne hozzájutni a netes tartalmakhoz. Ezen belül egyharmad reklámok nélkül szeretné ingyen kapni a tartalmat, míg a többség elviselné a reklámokat, csak hogy ne kelljen fizetnie. A netezőknek mindössze 13 százaléka fizetne tartalomért; ezen belül 5 százalék akkor is hajlandó lenne a zsebébe nyúlni, ha reklámok is megjelennének.

Kissé másképp néz ki a történet, ha a kelet-közép-európai régióra tekintünk. A felhasználók többsége - kissé idealista módon - sem reklámokat nem akar látni böngészés közben, sem nem fizetne a tartalomért (régió: 41%, Magyarország: 43%). A magyaroknak csupán 7 százaléka fizetne online tartalomért, ami jóval alacsonyabb, mint a nemzetközileg mért 13%.

A felmérés alapján a magáncélú netezésen belül az e-mailezés vezet (55%), majd ugyanilyen népszerű az általános informálódás (54%), a harmadik legkedveltebb internetes tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Kelet-Közép-Európában viszont a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés (48%) és az informálódás (45%).

A web 2.0-s alkalmazások a népszerűségi listában a negyedik helyre kerültek: nemzetközileg minden negyedik felhasználó látogatja a közösségi oldalakat. Míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem túl népszerű ez a tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel. A magyarok 29 százaléka rendszeres felhasználója a közösségi oldalaknak.

Regionális különbségek vannak viszont az online banking terén. A nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére, vagy vásárol online kereskedőktől, aukciókon, a kelet-európaiaknak viszont csupán 4-8 százaléka teszi ugyanezt. Hazánkban még kisebb az arány: 1, illetve 5% él ezekkel a lehetőségekkel.

Forrás: www.mediainfo.hu