A zászlók elsősorban az adott személy(ek) identitását, (nép)csoporthoz való tartozását fejezik ki.

Kialakulásuk a legvalószínűbb feltételezések szerint az időszámításunk előtti negyedik évezredre tehető. A zászlók első fajtáját vexilloid-nak (előzászló) nevezzük, mely latin eredetű szó többek között útmutatót jelent. Ezek a korai zászlók fém vagy fa rudak voltak, melyek tetejét faragással díszítették.

Az első hiteles vexilloid-ábrázolások (előzászlók), az iráni fém zászló vagy egy Egyiptomban feltárt ősi sírkővéset, hozzávetőlegesen Krisztus előtt 3000-ből származnak. A vexilloidokat a későbbiekben dekorációs céllal különböző színű ruhaanyagokkal díszítették. Gyakorlati hasznuk leginkább konfliktusok alkalmával mutatkozott meg. Ugyanis a csaták forgatagában különösen nagy szükség volt a résztvevők megkülönböztetésére, valamint tájékozódási pontok (támadás iránya, tábor helye, baráti erők pozíciója stb.) meghatározására.

Ezáltal olyan speciális zászlók jöttek létre, melyek jelentéstartalmát, szimbólumait írásban túl hosszú lett volna kifejezni.

A valószínűleg legrégebbi ma is használt nemzeti lobogó a skót zászló, mely szimbólumát az andráskeresztet más országok, például Jamaica vagy Oroszország tengeri zászlói is használják.

Mára a világ minden államának van zászlója, mint ahogy a megyék és városok is rendelkeznek egyedi szimbólummal ellátott lobogóval. Sőt, néhány nemesi ranggal rendelkező személy (király, királynő) vagy egyre gyakrabban szervezet, klub, sportklub is rendelkezik kizárólag rá jellemző emblémával ellátott zászlóval.

Ilyen közismert zászló például az olimpiai játékok ötkarikás lobogója, az ENSZ vagy a Vöröskereszt zászlaja.

A színekhez az idő múlásával különleges jelentéstartalom társult:

A fehér jelentése legtöbbször béke, megadás, fegyverszünet.

A piros a veszély, forradalom, vérontás, háború és a bátorság jele.

A narancssárga jelenthet bátorságot, áldozatot.

A zöld a biztonság, föld, fiatalság és a remény jele.

A fekete a halál és a gyász szimbóluma.

Egy-egy zászló a közös jelképek okán különösen ismerté váltak. Ilyen a jól ismert „fehér zászló”, mely egyezményesen a megadás jele bolygónkon. Másik közismert, a kalózok által használt „Jolly Roger” zászló, melyen fekete háttéren fehér koponya mutatja: „az ellenállóknak nincs kegyelem”.

A széles elterjedéssel a zászlóknak több csoportja is kialakult, például a motorsportban a „kockás” zászló, a hadi zászlók, az úszózászlók, tengeri zászlók vagy a futball lobogók.

Egész Európa jelképe, az Arséne Heitz tervezte Európai Úniós lobogó – eredetileg az Európa Tanács szimbóluma – 1986 óta az egységes európai identitás jelképe. A zászló alapszíne azúrkék (Pantone Reflex Blue), a kör alakban szabályosan elhelyezett tizenkét ötágú, arany csillag sárga (Pantone 1245) színű.

A magyar zászló színei a korábban rögzült magyar címerből származnak, mely jelenleg is használt piros-fehér-zöld színei a reformkorban jelentek meg. A trikolór – három színű – tagolásában, mely a francia trikolór alapján a forradalomra is utalt, a korabeli értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálta.

A Magyar Köztársaság hivatalos állami lobogójának meghatározását a (1990. június 19-én elfogadott) 1990. évi XL. törvény tartalmazza. Az állami és polgári alkalmazását a nemzeti jelképek használatáról szóló 1995/LXXXIII törvény szabályozza.

Zászló termékeink megrendelésével kapcsolatban kattintson az alábbi linkek valamelyikére

Sportzászlók

Mobil zászlók

Asztali zászlók