Barion Pixel Nyomtatási technológiák | Reklámeszköz.hu

Nyomtatási technológiák

Minden tintasugaras (inkjet) gép porlasztással juttatja a gépbe befűzött médiumra a tintacseppeket. Többféle színt használva a nyomtatófejek megfelelő oldalirányú, illetve a média megfelelő mozgatásával alakítja ki a végleges nyomat képet.

A színhelyes nyomtatáshoz Pantone színkódokra van szükségünk. A Pantone színskála a nyomdaiparban használatos, színbeazonosítást segíti. A színhűségre mindig törekszünk, ám színkód meghatározás ellenére is előfordulhat minimális eltérés. Ennek okai:

  • A nyomdagépek CMYK tartományban nyomtatnak, így a Pantone színek is maximum 95% egyezésben reprodukálhatóak.
  • Eltérő nyomdatechnológia, ebből adódóan eltérő festékanyag használata
  • Alapanyagok színterítési, festékfelvételi képessége, fényessége vagy mattsága különböző, így a színek is másképp hatnak. pl. egy matt vagy egy fényes anyagon
 
Eltérő időben készített munkák esetén a meghatározott arculati (Pantone) színek leadása esetén sem garantált a teljes színegyezés. Ennek okai:
 
  • A régebben nyomtatott anyagok már valamelyest fakulhattak
  • Az alapanyagok minősége tekercsenként minimálisan eltérhet
  • A gyors kiszolgálás érdekében az anyagokat párhuzamosan, több gépen nyomtatjuk
  • A nyomdagépek újrakalibrálása és festékcseréje hetente történik

A nagyformátumú tintasugaras nyomtatókat a következő technológiákba soroljuk:

Beltéri vízbázisú pigment nyomtatás-+

A nagy felbontás (akár 1400 dpi) és a széles színspektrumnak köszönhetően alkalmas fotógráfiai és művészi nyomatok előállítására is. A mi Epson és Canon nyomtatóink az általános CMYK tintarendszereken felül, használnak még RGB tintákat, valamint fekete, matt fekete, szürke és fotószürke tintákat is, amely a színek még szélesebb spektrumát teszi lehetővé. A nyomtatási szemcsézettséget is finomabbá teszi, és egyenletesebb színfelületeket hoz létre.

Hogyan működik? Úgy mint a vízfesték vagy a tempera?
A festékanyagba kevert pigmentek gondoskodnak arról, hogy az alapanyagon a festék beszívódjon és szépen elterüljön. A rövid száradási időtartam alatt, a víz nagy része kipárolog, és egyenletes minőségű nyomatot hagy maga után.

Nem kell több időt várni a száradásra?
Egyáltalán nem. A nyomtatókból olyan kis mennyiségű festék kerül nyomtatás során az alapanyagra, hogy az csak mikronokban mérhető.

Környezetbarát nyomdatechnológiának számít?
Valamelyest igen, szemben például az oldószeres technológiával, de kevésbé környezetbarát a Latex technológiához képest, ahol is a használt festékeket akár élelmiszer-csomagoláshoz is lehet használni. Mindenképpen előnye, hogy az oldószerek hiánya miatt egyáltalán nem büdös, nincs szükség a nyomda területén szagelszívóra, és a dekoratőrök is maszk nélkül dolgozhatnak, illetve a frissen beszerzett roll-up sem bűzlik a kiállításon.

Hogyan kell kezelni egy vízbázisú nyomatot?
A nyomtatási technológia hátránya, hogy a nyomatok érzékenyebbek a tapintásra, az ujjlenyomatok meglátszódhatnak rajta – de ez alapanyag és színfüggő. Egy telített egyszínű fekete hátterű roll-up esetében ahol a festékréteg lassabban szárad, a festékes felülethez nem is nyúlunk szabad kézzel a beszerelés során, csak kesztyűben, mert a fekete színen meglátszódhatnak az ujjlenyomatok.

Tájképek vagy világosabb színű hátterek (ahol alacsonyabb a festékterhelés) egyáltalán nincsenek veszélyben, azokat szabad kézzel lehet szerelni és fogni. A nyomatokat nem szabad nedves törlőkendővel tisztítani, és csak száraz kézzel szabad hozzányúlni. Laminálással ellátott nyomatok esetében a nyomat egy víztiszta fizikai védelmet nyújtó réteget kap, a felület cseppálló lesz, így azt akár foltbenzinnel (vegyszerrel) is lehet tisztítani.

Hosszú távú megoldás egy vízbázisú nyomat?
A vízbázisú nyomatok élettartamát laminálással lehet növelni. A nyomatokat érő fizikai behatások természetesen károsíthatják a nyomatot. Az emberi tényező a legfontosabb: ha egy rendezvényen a tömeg folyamatosan nekimegy a nyomatnak, netán felborítják a reklámeszközt vagy azt nem rendeltetésszerűen használják, tárolják, akkor egy alapanyag sem viselkedik hálásan: hamarabb tönkremennek.

Kültéren lehet e használni a vízbázisú nyomatot?
Laminálás nélkül az anyagok nem cseppállóak, így esős környezetben semmilyen esetre sem. Rövidtávon használható, de a nyomtatási technológia során nincs UV elleni védelemmel kezelve, így előbb-utóbb kifakulnak.

Előnyei

  • tökéletes fotóminőség
  • gyors nyomtatási sebesség
  • telített színek a jól terülő pingmenteknek köszönhetően.
  • környezetkímélőbb megoldás (oldószeres technológiákhoz képest)
Hátrányai
  • a nyomatok laminálás nélkül nem lesznek víz-, vagy cseppállóak, és érzékenyebbek a tapintásra.
  • kevesebb -féle alapanyagot lehet ezzel a technológiával nyomtatni.
  • nem UV álló.

Kültéri Eco solvent, Mild Solvent illetve Solvent oldószeres nyomtatás-+

Milyen élettartammal rendelkeznek ezek a nyomatok?
A beltéri vizesbázisú nyomtatáshoz képest hosszabb az élettartamuk, nagyobb az UV állóságuk. A médiumtól függően víz és karcállóbbak a beltéri nyomtatáshoz képest. A Solventes festékgyártók általában 1 év garanciát vállalnak a színtartásra, mely után a nyomtatott grafika enyhén elkezdhet fakulni. Ez természetesen elsősorban attól függ, hogy milyen erős közvetlen napsütésnek és UV sugárzásnak van kitéve a nyomat.

Mennyire környezetbarát a technológia?
Az Eco solvent nyomtatás környezetkímélőbb, irodai környezetben is használható, mert alacsonyabb az oldószer tartalma, de szellőztetést így is érdemes használni mellette. A másik két oldószeres nyomtatásnál sokkal több, illetve agresszívabb az oldószer tartalom, a nyomdagépekhez így megfelelő szellőztető rendszer telepítése ajánlott. Az utóbbi két technológia így sokkal környezetszennyezőbbnek számít.

Milyen előnye van ennek a technológiának?
Sok Solventes gépnél lehetőség van a formariccelésre. Egyes tekercses nyomtatókba eleve beépített formavágó (plotter) rendszer működik, azaz amikor a tekercses öntapadó médiumot nyomtatás után formára vágja utólag a gép. Mivel ez a legelterjedtebb technológia, így több felületkezeletlen médiához alkalmazható, azaz több -féle alapanyagra lehet ilyen gépekkel nyomtatni.

Milyen minőségű a nyomtatás?
Nagy különbség a beltéri nyomtatáshoz képest, hogy szemcsésebb a nyomatkép, mert nem tudnak akkora felbontásban dolgozni, illetve a technológia sokszor nem is engedi meg a művészibb minőségű nyomatok előállítását. Kisebb színspektrumban dolgoznak, mint a profi beltéri nyomtatók, általában csak CMYK festékekkel rendelkezik. Ez a szemcsésség természetesen nem jelent akkora problémát a mindennapi alkalmazásban: nagy méretű kültéri molinók, kirakatdekorációk esetén a célközönség nem 20-30 cm közelségben tekinti a nyomatokat.

A solvens nyomda-technológia sokat fejlődött, és már olyan csúcs-kategóriás nyomdagépet is beszereztünk melyekben 4 szín helyett 10 fajta festékkazetta helyezhető be, így szebb minőségű nyomatokat tudunk előállítani bizonyos alapanyagokon.

Előnyei

  • UV álló (minimum 1 évet garantálnak a festékgyártók)
  • szélesebb tekercsméretek (akár 500 cm)
  • vízálló (laminálás nélkül is)
  • több -féle alapanyag elérhető a technológiához
Hátrányai
  • vízbázisú technológiához képest szemcsésebb nyomatkép (apró 6-8pt betűk megjelenítésére nem alkalmas)
  • általában kisebb színspektrumban dolgozik
  • lassabb nyomtatás, hosszabb száradási idő
  • eleinte enyhe oldószer szag, mely idő után kipárolog

UV nyomtatás-+

Hogyan működik?
Ennél a technológiánál UV fénnyel világítják meg a festéket, és emiatt kémiai reakció játszódik le, a száradást nem párolgással érik el. A festék polimerizálódik, és így egy keményebb, karcállóbb, merevebb réteget fog képezni a médiumon. Így jobban ellenáll az UV sugárzásnak és vízálló lesz. Nem csak tekercses, hanem táblás alapanyagokra is lehetséges vele nyomtatni. Táblás anyagoknál lehetséges akár az alapanyagok formára vágása (stancolása) is.

Milyen előnyei vannak ennek a technológiának?
Pozitív jellemzője, hogy sok utómunka megspórolható vele, hiszen a direkt nyomás és formára vágás lehetősége miatt egyes munkafázisok (kasírozás, laminálás, vágás) feleslegessé válnak, végeredményben kevesebb alapanyagot használva, kevesebb utómunkával lehet gazdaságosabban dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy kültéren az egyik legtartósabb megoldás, hiszen közvetlen táblára nyomtatott anyagok esetében nem kell számítani a fólia zsugorodására, leválására.

Mennyire környezetbarát az UV technológia?
Ez a nyomtatási technológia sem környezetbarát, akárcsak a Solventes technológia, szükséges megfelelő zárt szellőző rendszert üzemeltetni mellette.

Milyen minőségben lehet vele nyomtatni?
A nyomatkép a beltéri nyomtatáshoz képest szemcsésebb, úgy mint a Solventes nyomtatásnál, így itt is olyan alapanyagok nyomtatására használjuk elsősorban, melyek nem szemközeli távolságban kerülnek alkalmazásra.

Előnyei

  • UV álló (minimum 1 évet garantálnak a festékgyártók)
  • karcálló
  • vízálló
  • tekercses és táblás anyagok is elérhetőek
  • táblák formavágása is lehetséges
Hátrányai
  • vízbázisú technológiához képest szemcsésebb nyomatkép (apró 6-8pt betűk megjelenítésére nem alkalmas)
  • kisebb színspektrumban dolgozik
  • lassabb nyomtatás, hosszabb átfutási idő
  • eleinte enyhe oldószer szag, mely idő után kipárolog

LATEX technológia-+

A Latex technológia egy kevésbé elterjedt nyomdatechnológia, mely a többi technológia valamennyi pozitív tulajdonságával rendelkezik. Elsősorban környezetbarát tulajdonsága miatt híresült el, élelmiszeripari felhasználása közkedvelt.

Rengeteg -féle kezelt vagy kezeletlen felületű alapanyagot képes egy Latex gép megnyomtatni, olyan alapanyagot is, melyhez speciális (kimondottan az alapanyaghoz való) gép szükséges: pl polyester zászlókat (lásd: szublimációs nyomtatás). Karcálló, UV álló nyomatok készíthetőek, környezetbarát festékekkel, rövid száradási idővel, mindezt biztonságos, szagelszívást nem igénylő környezetben.

Ha ez a technológia a legjobb, miért nem alkalmazzák többen?
Szerencsére egyre több nyomdaipari vállalkozás veszi figyelembe fejlesztéseknél a környezeti szempontokat, így egyre többen ruháznak be Szolvens helyett Latex gépekbe. Minden pozitív tulajdonsága ellenére, negatív jellemzője is van: a beruházási és fenntartási költségek magasabbak egy szolvens technológiájú géphez képest, ahol egy többéves gép alkatrészcseréjénél lehetőség van tökéletesen működő utángyártott (olcsóbb) alkatrészek beszerzéséhez, míg egy Latex gépnél korlátozottabbak a lehetőségek.

Szublimációs, hőtranszfer nyomás-+

Nyomtatás során a nyomat hőkezelésen esik át, ami által a festékréteg az alapanyagba teljesen beszívódva maximálisan ellenálló tulajdonságú lesz, külön festékréteg nem képződik, így az nem pereg le, nem hámlik le tisztítás vagy hajtogatás során.

Milyen alapanyagokra használható ez a technolgóia?
A hőszublimációs transzfernyomáshoz specifikus alapanyagok szükségesek: kimondottan a technológiához gyártott tekercses alapanyagok (polyester textilek). Ezt az eljárást a kültéri zászló anyagokhoz használjuk, ahol a szálszövéses anyagokban a festékréteg megtapadása könnyen kezelhető, hajtogatható, mosható nyomatot eredményez.

Milyen élettartammal bír egy szublimációs nyomat?
A festékgyártók általában 1 éves garanciát vállalnak a színtartósságra átlagos UV sugárzás mellett, ám a nyomatok élettartama a környezeti behatásoktól függ (mennyi dörzsölés éri, milyen erős szélterhelésnek van kitéve)

Előnyei

  • UV álló (minimum 1 évet garantálnak a festékgyártók) 
    vízálló, mosható
  • 150 cm tekercsszélesség, de nagyobb méretek összevarrással is készíthetőek!
  • textilek hajtogathatóak, nem kell tekercseket szállítani.
Hátrányai
  • alapanyag szövésétől függően élénkebb vagy fakóbb színeket eredményez, illetve ritkán szőtt anyagon kis méretű betűk, vonalak nem megjeleníthetőek.
  • időigényesebb utómunka, hosszabb átfutási idő

Ofszet nyomás-+

Kisformátumú anyagok (szórólapok, kis méretű plakátok) gyártásánál, nagypéldányszám esetén kedvező költségű nyomdai eljárás. A grafika színrétegeit (CMYK) filmekre bontják, és minden réteget külön nyomnak adott médiumra. Minden grafikához filmek készítésére van szükség, amely egyszeri költséget jelent, és mely a kb 500 - 1 000 db-os mennyiségeknél már fajlagosan olcsóbb darabárat eredményez, mint egy digitális technológia.  A nyomtatás sebessége is gyorsabb a digitális technológiához képest, így tudnak nyomdák akár 10 000 vagy annál több példányszámot akár 1-2 munkanap alatt gyártani. Az árakat ennél a technológiánál befolyásolja egyedül, hogy az adott grafika hány színes, hiszen a színenként készülő filmköltség oszlik a darabárakra.

A nyomdatechnológiához specifikus alapanyagok szükségesek, melyekre a festékek megfelelően feltapadnak (pl. ofszet papírok, műnyomók)